A visegrádi országok közötti jogi harmonizációt segítő projekt keretében az együttműködő partnerek és az érintett országok minisztériumainak képviselői Koppenhágába és Malmőbe látogattak május 22-23-án. A látogatás célja az volt, hogy az Északi Tanács által 2014-ben létrehozott Szabad Mozgás Tanácsának munkáját, belső mechanizmusait megismerjék. A projekt célja pedig, hogy ennek a tanácsnak a mintájára segítsen létrehozni egy hasonló entitást a V4-es országok szintén, amelynek feladata a tagállamok közötti mobilitást nehezítő akadályok megszüntetése.
A delegációnak tagja volt Katarzyna Wojnar (EUROREG, Varsó), Katarzyna Kos (Lengyel Kormányzati Jogalkotási Központ), Pavol Foltín (Dél-Morva Régió Kormányzói Kabinetje, Brno), Tomáš Swiatlowsky (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Pozsony), Fekete Katalin (Külgazdasági és Külügyminisztérium), valamint Fejes Zsuzsanna és Soós Edit (Szegedi Tudományegyetem). A delegációt a fő pályázó CESCI részéről Ocskay Gyula főtitkár vezette.
A másfél napos program rendkívül sűrű és tartalmas volt, megszervezéséért Claes Håkansson és Petri Suopanki főtanácsadóknak jár a köszönet, akik a Szabad Mozgás Tanácsának adminisztratív feladatait látják el az Északi Tanács koppenhágai titkárságán.
A delegációt első nap reggel az Északi Házban Kenneth Broman igazgató köszöntötte, majd bemutatta az Északi Miniszterek Tanácsának, valamint az Északi Tanácsnak (az északi országok parlamentjének) működését. Lise Østby, a fejlesztési és klímaügyi osztály főtanácsosa a helyi és regionális szereplők részvételéről beszélt a határ menti jogi akadálymentesítés szempontjából. Magának a Szabad Mozgás Tanácsának a működési elvét, belső struktúráját, eljárási rendszerét, dokumentációs és adatbázis-fejlesztő tevékenységét Claes Håkansson, Daniel Jaakkola és Petri Suopanki mutatta be.
Az északi országok több mint fél évszázados szoros együttműködésének köszönhetően a jogi akadályok száma jóval alacsonyabb, mint bárhol máshol Európában. Az útlevél nélküli utazás története 60 évre tekint vissza, de az északi országok állampolgárai szabadon vehetik igénybe az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat is minden tagállamban. Ettől függetlenül számos kisebb-nagyobb akadály ma is nehezíti a határ menti mobilitást, ezek megszüntetésére alakult meg a Szabad Mozgás Tanácsa, amely évente 8-12 ilyen akadályt kezel prioritásként, a megszüntetésükre kezdeményezéseket tesz, és figyelemmel követi a tagországok e téren végzett tevékenységét is. Az akadályokkal kapcsolatos információk regionális szereplőktől érkeznek, azokat a titkárságon elemzik és készítik elő a tanács számára további intézkedés céljával.
A délutánt a V4-es delegáció Malmőben töltötte, az Øresunddirekt irodájában, amelynek legfőbb feladata az Øresund-híd által összekapcsolt két határváros és térségeik közötti munkaerő-mobilitás támogatása, az ezzel kapcsolatos információszolgáltatás. Itt elsőként Britt Andrésen, az Øresund Intézet vezető elemzője adott áttekintést a határrégió integrációjának történetéről, kiemelve a híd szerepét. Mint elhangzott, a régióban az ingázók száma 2008-ban érte el a csúcsértéket, ekkor 20 ezren jártak naponta dolgozni, főként a svéd oldalról Koppenhágába. Ezeknek az ingázóknak számos jogi természetű akadállyal kell szembesülniük, amelyek megoldásában nyújt segítséget a Sandra Forsén igazgató és Malin Dahl, a Svéd Foglalkoztatási Szolgálat koordinátora által bemutatott iroda. Munkájuk során számos jogi akadállyal találkoznak, amelyekről tájékoztatják az Északi Tanács titkárságát.
Ugyanígy zajlik az együttműködés a Nagy-Koppenhága és Skåne Bizottsággal is, amelyet a második nap délelőttjén látogatott meg a delegáció. Itt Matilda Sommelius projektmenedzser és Sara Røpke titkárságvezető beszélt a határon átnyúló integráció kialakulásáról, működéséről és arról, hogy miként segítik a dán-svéd határon átnyúló integrációt az akadályok beazonosításával és megoldásával. Az iroda közvetlen kapcsolatban áll a két ország kormányával, így ők maguk is indítanak jogszabály-harmonizációs kezdeményezéseket, de a Szabad Mozgás Tanácsa elé is küldenek be problémákat.
Őket utolsóként Jakob Tråsdahl, a Hello Norden hálózat koppenhágai irodavezetője követte. A Hello Norden 1998-ban egy telefonos ügyfélszolgálatként indult el Stockholmban. Mára 8 irodájuk van (minden északi országban, valamint autonóm területen egy-egy), amelyeket mindig egy helyi civil szervezet működtet, az Északi Tanács finanszírozására támaszkodva. Ezek az irodák gyűjtik és osztják meg a régión belüli mobilitással kapcsolatos tudnivalókat az állampolgárokkal, egy internetes oldal és egy back-office szolgáltatás segítségével. Náluk jelentkezik a legtöbb jogi akadály, amelyeket a már ismert módon csatornáznak be az Északi Tanács jogi akadálymentesítési mechanizmusába.
A hálózatban résztvevő szereplők és az egész rendszer szervezettségét látva nem véletlen, hogy az északi országok belső kohézióját segítő mechanizmus kivételes eredményességgel működik.
A V4-es delegáció tagjait a látottak arról győzték meg, hogy bár a kihívás a kulturális és politikai különbségek miatt nagy, a javaslatot mégis megéri elkészíteni, és az északi modellt érdemes követni. A projekt következő mérföldkövét az a tanulmány jelenti majd, amelyet a tanulmányút tanulságai, valamint a vonatkozó szakirodalom feldolgozása nyomán a partnerek szakértői készítenek el az északi modellről, július végéig.