Szegedi műhelybeszámoló (szerb-magyar határtérség)

A Jogi Akadálymentesítés projekt hatodik stakeholder-műhelyére Szegeden, a Csongrád Megyei Kormányhivatal épületében (Rákóczi tér 1.) került sor. A műhelybeszélgetésre a szerb–magyar határon átnyúló együttműködésekben, illetve interakciókban érdekelt szereplők kaptak meghívást. A CESCI munkatársai a kerekasztal-beszélgetés során arról igyekeztek információkat gyűjteni, milyen jogi és/vagy gyakorlati akadályokba ütköznek a helyi szereplők a határ túloldalát is érintő tevékenységeik során, illetve milyen jó gyakorlatokkal találkoztak, amelyek hasznosnak bizonyultak e problémák áthidalásásban.

A 2016. február 11-én megrendezésre került beszélgetésen 13-an vettek részt, érintve az alábbi ágazatokat és tématerületeket:

  • munkaügy, foglalkoztatáspolitika: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
  • gazdaságfejlesztés: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
  • tudományos szféra: Regionális Tudományi Társaság, Szabadka
  • kormányzati szféra: Csongrád Megyei Kormányhivatal
  • önkormányzati szféra: Csongrád Megyei Önkormányzat, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
  • határon átnyúló együttműködés, európai területi társulás: DKMT Eurorégió, Banat-Triplex Confinium EGTC, CESCI Balkans.

Szegedi műhelybeszélgetés

A szerb-magyar határ esetében alapvető problémát jelent a nehézkes határátkelés, amely az átkelőhelyek csekély száma és a várakozási idő révén jelentős akadályt képez a napi szintű kapcsolatok, így az ingázás számára. A határátlépést a határon átnyúló közösségi közlekedés fejletlensége, valamint a határátkelők gyenge infrastrukturális felszereltsége is akadályozza. E tekintetben a migránsválság további visszafejlődést eredményezett, a drótakadály megjelenésén túl további probléma, hogy megszűnt a Szeged-Szabadka vasúti kapcsolat is.

Az egyes okmányok, hatósági igazolások kölcsönös elfogadása ugyancsak problémás, s ez nemcsak a határon átnyúló kereskedelmet, hanem a turizmust is akadályozza. A vállalkozói kapcsolatokat a potenciális érdekeltek alulinformáltsága korlátozza, bár az utóbbi időben e téren történt előrelépés. A munkaügyi és oktatási rendszerek átjárhatósága problémás, ugyanakkor az esetek többségében megoldott; a napi szintű ingázás azonban a fent említett átkelési nehézségek miatt kevésbé jellemző, inkább a tartós átköltözés terjedt el.

Konkrét adminisztratív akadályként sikerült beazonosítani, hogy az áruk ideiglenes átszállítását segítő ATA-kártyák érvényességi idejét a szerb fél korlátozhatja, ami a nagyobb jelentőségű vagy tartósabb megjelenést nehezíti a magyar oldali vállalkozások számára. A szerb oldalon érvényben lévő vámszabályok rendkívül szigorúak: ha a magyar oldali partner egy projekt keretében ingyenes kiadványokat jelentet meg, és azokat szeretné a szerb oldalon is terjeszteni, el kell vámoltatni. Ugyanez érvényes az egyszeri rendezvényhez szükséges tolmácsfülkék átszállítására is.

A mezőgazdasági jellegű határtérségben kizárólag a röszkei határátkelő alkalmas növények és állatok átszállítására. Tompán csak részben adottak a feltételek. Az előbbi átkelőn azonban mindig nagy a forgalom, és az állatszállító járműveknek az egyetlen kamionsávon kell áthaladniuk. Megoldást jelenthet egy újabb sáv megnyitása vagy más határátkelők fejlesztése a megfelelő technikai és humán kapacitásokkal.

Elhangzott a más műhelyekről is ismert probléma az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételének akadályáról. Itt a képet tovább árnyalja a magyar állampolgársággal is rendelkező túloldali lakosok magas száma. Az állampolgárság birtokában sokan ingáznak Magyarországra munkavégzési, tanulási céllal, de sokszor nincs magyar oldali betegbiztosításuk. Hasonló probléma, hogy a szerb jogosítványt Magyarországon nem ismerik el, ami egyes szakmákban akadályozza az elhelyezkedést az amúgy magyar állampolgárok számára.

Mint a szlovák határ mentén, itt is felmerült a határon túli magyar fiatalok továbbtanulásánál problémát jelentő érettségibeszámítás. A másik oldalról viszont a szerb nyelven végzett tanulmányokat felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el a magyar felvételi rendszer, ami a magyarországi diákok szempontjából hátrányos.

A jelenlévők felhívták a figyelmet a nevek átírásából eredő problémára is: amikor valaki magyarországi okmányokat kap, akkor a nevét a magyar szabályok szerint átírják, és ez már okozott problémát a születési hely szerinti országban örökléskor.