A Jogi Akadálymentesítés projekt hetedik stakeholder-műhelyére Szegeden, a Csongrád Megyei Kormányhivatal épületében (Rákóczi tér 1.) került sor. A műhelybeszélgetésre a román–magyar határon átnyúló együttműködésekben, illetve interakciókban érdekelt szereplők kaptak meghívást, elsősorban a határszakasz délebbi területeiről. A CESCI munkatársai a kerekasztal-beszélgetés során arról igyekeztek információkat gyűjteni, milyen jogi és/vagy gyakorlati akadályokba ütköznek a helyi szereplők a határ túloldalát is érintő tevékenységeik során, illetve milyen jó gyakorlatokkal találkoztak, amelyek hasznosnak bizonyultak e problémák áthidalásában.
A 2016. február 11-én megrendezésre került beszélgetésen 7-en vettek részt, érintve az alábbi ágazatokat és tématerületeket:
- gazdaságfejlesztés: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
- rendvédelmi szervek: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
- kormányzati szféra: Csongrád Megyei Kormányhivatal
- önkormányzati szféra: Csongrád Megyei Önkormányzat
- határon átnyúló együttműködés, európai területi társulás: DKMT Eurorégió, Banat-Triplex Confinium EGTC.
A román-magyar határ mentén az átkelés a két ország uniós csatlakozása óta jelentősen leegyszerűsödött, ugyanakkor a határátkelés fizikai infrastruktúrája még mindig meglehetősen elmaradott (ritkák a határátkelők), akárcsak a határon átnyúló közösségi közlekedés. A határon átnyúló intézményesült együttműködések funkcionalitását számos adminisztratív nehézség nehezíti, elsősorban a román oldalon, a határon átnyúló állami finanszírozású egészségügyi ellátás pedig az állami egészségbiztosítók együttműködésének hiánya miatt nem jött létre, noha a DKMT-nek volt ilyen irányú kezdeményezése (regionális betegbiztosítási kártya). További problémát jelent, hogy az egészségügyi ellátás színvonalában mutatkozó különbségek miatt román betegek nagy számban veszik igénybe a magyar oldali prémium szolgáltatásokat (pl. szüléskor különszoba), ami a magyarországi páciensek számára gondokat okoz.
A határon átnyúló vállalkozói aktivitás a szereplők információhiánya miatt kevéssé jellemző, bár voltak jó példák ilyen irányú segítségnyújtásra. A megyei katasztrófavédelmi szervek között szabályozott keretek között példás együttműködés zajlik, ugyanakkor az egyetemek között – elsősorban a problémás fizikai összeköttetés miatt – a kapcsolatok elmaradnak a lehetőségektől.
Az EGTC képviselője számolt be bankszámla-vezetési anomáliákról a román oldalon, és elhangzott az is, hogy a legális munkaerő-mobilitás kevéssé jellemző.