A Jogi Akadálymentesítés projekt kilencedik, egyben sorozatzáró stakeholder-műhelyére Pécsett, a Polgármesteri Hivatal (Széchenyi I. tér 1.) épületében került sor. A műhely beszélgetésre a horvát–magyar határtérség határon átnyúló együttműködésekben aktív szereplői kaptak meghívást. A CESCI két munkatársa a kerekasztal-beszélgetés formájában gyűjtött információt a helyi szereplők által tapasztalt jogi akadályokról, hiányosságokról, jó gyakorlatokról.
A 2016. február 18-án megrendezésre került beszélgetésen 8-an vettek részt, érintve az alábbi ágazatokat és tématerületeket:
- mentőszolgálat: Országos Mentőszolgálat Regionális Mentőszervezete
- rendőrség: Baranya Megyei Rendőr Főkapitányság
- katasztrófavédelem: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
- gazdaságfejlesztési szervezetek: Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
- önkormányzati szféra: Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete
- európai területi társulás: Pannon Európai Területi Társulás.
A horvát-magyar határtérség helyzete valamelyest eltér a többi uniós tagállammal közös határszakasztól, mivel Horvátország (még) nem része a schengeni zónának. Ennek következtében a határátkelés egyszerűsített, de nem teljesen akadálytalan. A határ mindkét oldalán hasonló strukturális problémákkal küzdenek, a határon átnyúló mozgásokat ösztönző aszimmetria kevésbé jellemző. Ennek ellenére a spontán módon szerveződő interakciók gyakoriak, azonban a formális együttműködések kevésbé előrehaladott állapotban vannak, a közös kezdeményezések pedig sok esetben még nem jutottak el a konkrét akadályok beazonosításáig.
A mindennapi életet nehezítő problémaként merült fel a határ túloldalán tanuló diákok mindennapi utaztatásának megszervezése. A határon átkelő iskolabuszok üzemeltetése a szabályozási környezet miatt nehézkes, az erre irányuló kezdeményezések ez idáig sikertelenek voltak.
A napi szintű foglalkoztatási célú ingázás nem jellemző a térségben, inkább szezonális munkaerő migrációról beszélhetünk, mely spontán módon szerveződik, és nem ütközik akadályokba.
Jó példaként jelentkezett a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek folyamatos együttműködése. A rendőrség esetében ez közös szolgálatteljesítés, míg a katasztrófavédelemnél rendszeres közös szimulációs gyakorlatok formájában valósul meg.
A kereskedelmi és iparkamara (és az Entreprise Europe Network helyi szervezete) szintén jó határon átnyúló kapcsolatot ápol, azonban a mindennapi tevékenységet nehezítő információs aszimmetriával kell megküzdenie. A Regionális Fejlesztési Ügynökség a szomszédos horvát régióval közös regionális képviseletet működtetett Brüsszelben, amely a lehetőségek mellett bizonyos korlátokat hordozott magában, például az országonként eltérő képviseleti kompetenciákat illetően.
