Nyíregyházi műhelybeszámoló (ukrán-magyar határtérség)

A Jogi Akadálymentesítés projekt negyedik stakeholder-műhelyére Nyíregyházán, a Megyeházán (Hősök tere 5.) került sor. A műhelybeszélgetésre az ukrán–magyar határon átnyúló együttműködésekben, kapcsolatokban érdekelt szereplők kaptak meghívást. A CESCI munkatársai a műhelyen kerekasztal-beszélgetés formájában gyűjtöttek információt a helyi szereplők által tapasztalt jogi akadályokról, hiányosságokról, jó gyakorlatokról.

A 2016. február 9-én megrendezésre került beszélgetésen 7-en vettek részt, érintve az alábbi ágazatokat és tématerületeket:

  • munkaügy, foglalkoztatáspolitika: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály;
  • önkormányzati szféra: Záhony Város Önkormányzata, Kisvárda Város Önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata;
  • katasztrófavédelem: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság;
  • európai területi társulás: Tisza ETT;
  • képzés, oktatás: Mátészalkai Szakképzési Centrum.

Nyíregyházi műhelybeszélgetés - ukrán-magyar határtérség

Az ukrán-magyar határtérség mind együttműködési tapasztalatait, mind határátkelési lehetőségeit tekintve jelentősen eltér az uniós tagországokkal közös határszakaszoktól. A formális együttműködések, kapcsolatok kevésbé előrehaladott állapotban vannak, a közös fejlesztési elképzelések pedig sok esetben még nem jutottak el a konkrét akadályok beazonosításáig.

Az ukrán-magyar határ viszonylatában a legjelentősebb jogi vonatkozású akadály a határrendészet témakörében merült fel. Az utóbbi időben a helyiek határátkelése is romlott, megszűnt a kishatárforgalmi átlépési lehetőség. Nem biztosított sem a napi ingázáshoz, sem a határon átnyúló együttműködésekhez szükséges kiszámítható határátkelés. Szintén határrendészeti akadályként merült fel, hogy a közös helyi rendezvényekre nem tudnak Magyarországra jönni a határon túli fellépők, résztvevők, mert körülményes a vízumkiadás. Az érintettek szükségesnek tartanák az eseti-, és/vagy a csoportosvízum alkalmazásának jogi környezetének feltárását.

Az oktatás és a képzés tématerületén problémaként merült fel, hogy csak az állandó magyarországi lakcímmel rendelkező diákok vehetik igénybe az ingyenes oktatást. A szakképzés területén komoly akadályt okoz a jelentősen eltérő jogi szabályozás és az egyes szakmák egymásnak nehezen megfeleltethető rendszere a két országban.

A katasztrófavédelem terén viszonylag gyengék a határon átnyúló kapcsolatok, emellett pedig mind a két országban magasabb szintű egyeztetések szükségek az együttműködésekhez.

A térség fejlesztési elképzelései között több olyan is felmerült, melynek jogi háttere áttekintést igényel, így például a közös ivó- és/vagy szennyvízhálózat kiépítésének lehetősége.

A műhelybeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a közös projekteknél, pályázatoknál egységes elszámolási rendszerre lenne szükség.