Eredmények (2. mérföldkő: EGTC-jogszabály harmonizáció)

A projekt keretében elkészített tanulmány az alábbi címlapra kattintva tölthető le.


Az alprojekt eredményeit az alábbi pontokban szedtük össze. A részletek megismeréséhez nyissa ki az egyes pontokat.

Az alprojekt célkitűzése

Az alprojekt a következő célokat tartalmazta: 

  • feltáró tanulmány készítése a Madridi Keretegyezményt ratifikáló szerb jogszabályról; 
  • nemzetközi konferencia megszervezése az EGTC témájában Szerbiában;
  • jogszabályozási javaslat kidolgozása az EGTC-rendelet alkalmazhatósága érdekében Szerbiában;
  • konzultáció az illetékes szerb hatóságokkal a végrehajtási jogszabályról.

Az alprojekt keretében megvalósított tevékenységek bemutatása

1. Tanulmány a Madridi Keretegyezményt ratifikáló szerb jogszabály és környezetének feltárásáról és elemzéséről

A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata balkáni irodája (Central European Service for Cross-Border Initiatives Balkans) tanulmányt dolgozott ki Jogi akadálymentesítés. Szerbia részvétele az Európai Területi Társulásban (EGTC) és az Euroregionális Együttműködési Egyesülésekben (ECG) (Legal Accessibility. Serbia’s Participation in European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC) and Euroregional Cooperation Grouping (ECG)) címmel. A kidolgozás folyamatában a CESCI Balkans szakértői egyeztettek a szerb kormány szerveivel, az Önkormányzatokért és Államvezetésért Felelős Minisztériummal, illetve az Európai Integrációért Felelős Minisztériummal.

A tanulmányban feldolgozásra kerültek a Madridi Keretegyezmény nyújtotta lehetőségek Szerbia számára, az Európai Unió területi politikája, a Balkánon megtalálható határon átnyúló struktúrák, illetve a szerzők javaslatokat, megoldásokat kínálnak az EGTC és ECG alkalmazásához.

A Madridi Keretegyezmény célja a helyi és regionális önkormányzatok közötti határon átnyúló megállapodások megkötésének ösztönzése és megkönnyítése a hatáskörük keretein belül. Az egyezményt kiegészítő három jegyzőkönyv segítséget nyújt az új együttműködések kialakításában, a transznacionális szintet is bevonva, és meghatározza az Euroregionális Együttműködési Csoportosulások (ECG-k) jogi helyzetét, létrehozását és működését.

A tanulmány kitér az Európai Unió regionális politikájára, különös tekintettel az európai területi együttműködésekre és a határon átnyúló együttműködési programokra. Külön fejezetben foglalkozik a Balkánon megtalálható határon átnyúló struktúrákkal és együttműködésekkel, ugyanakkor feltérképezi ezek legfontosabb tevékenységeit és projektjeit.  Sajnos a 26 balkáni eurorégióból csak 7 tekinthető aktívnak a tanulmányban használt metodológia alapján (az utolsó 12 hónap tevékenysége szolgált alapul).

Határon átnyúló együttműködések a Balkánon

Határon átnyúló együttműködések a Balkánon

 A Szerb Köztársaság entitásai jelenleg nem vehetnek részt teljes jogú tagként ETT-ben és ECG-ben. Szerbia 2016 elején ratifikálta a Madridi Keretegyezményt, így az uniós rendelet értelmében nincs elvi akadálya annak, hogy uniós tagállamok entitásai szerb entitásokkal ETT-t hozzanak létre. Két lehetséges megoldást részletez a tanulmány erre vonatkozó fejezete:

a) a szerb kormány megalkot és elfogad egy végrehajtási jogszabályt, amely a tagsági viszony engedélyezési folyamatát, valamint a kormányzati intézmények és a helyi / regionális önkormányzatok részvételének feltételeit szabályozza ilyen társulásokban;

b) vagy Szerbia és az érintett uniós tagállam kormánya kétoldalú megállapodást írnak alá a fenti kérdésekről.

A tanulmány végül javaslatot tesz szerb részvételű ECG-k alapítására, és részletezi az alapítási folyamat részleteit.

2. Jogszabályi javaslat az EGTC-rendelet alkalmazhatósága érdekében Szerbiában

A projekt keretében kidolgozásra került egy javaslat az EGTC-jogszabály-harmonizáció szerbiai folyamatához kapcsolódóan. A javaslat tartalmazza mindazon elemeket, melyek fontosak lehetnek a tagsági viszony engedélyezési folyamatában, illetve a szereplők részvételének feltételeit érintő szabályok szempontjából; a létrehozásra és a szervekre, a pénzügyi és gazdasági tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket, az ETT felügyeletét és ellenőrzését, illetve megszűnési körülményeit érintő szabályokat.

A jogszabályi javaslat meghatározza az Európai Területi Társulás szerb elnevezését, annak lehetséges tagságát és a bejegyzésre illetékes állami szervet, a felelős minisztériumot.

A javaslat azzal a céllal készült, hogy az illetékes minisztériumokkal (Önkormányzatokért és Államvezetésért felelős Minisztérium, valamint az Európai Integrációért Felelős Minisztérium) történő végső egyeztetés után a szerb kormány elé kerüljön elfogadásra.

3. Nemzetközi konferencia megrendezése az EGTC-rendeletről

A határon átnyúló együttműködés új lehetőségei a Balkánon címmel került megrendezésre 2017. november 20-án az a nemzetközi konferencia, melyet a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata balkáni irodája szervezett Újvidéken, a Vajdasági Autonóm Tartomány Parlamentjében.

A nemzetközi konferencia célja a határon átnyúló együttműködések népszerűsítése volt az uniós csatlakozásra készülő Szerbiában, a szerbiai döntéshozók figyelmének felhívása az intézményes együttműködésekben rejlő lehetőségekre és ezen döntéshozók ösztönzése, hogy fogadják el a szükséges jogszabályt.

Az első panelben azokról a jogi eszközökről volt szó, amelyeket az Európa Tanács és az Európai Unió intézményei alakítottak ki. Szó esett a Madridi Keretegyezményről és a lehetőségekről, amelyeket nyújt. A második panelben jó példákat mutattak be az érintett kezdeményezések képviselői, szakértői. Az utolsó panelben Szerbia lehetőségeiről volt szó, határmenti régióinak fejlesztésével kapcsolatban, melyet már jól bevált jogi eszközök használatával valósíthatnak meg.

A konferencián elhangzott, hogy fontos figyelmet fordítani arra, hogy a régiók, önkormányzatok, települések a határon átnyúló regionális együttműködésben részt tudjanak venni.

A konferencia résztvevőinek száma közel 150 fő volt,  elsődlegesen önkormányzatok vezetői és képviselői, a környező országok intézményeinek és különböző szervezetek képviselői. A konferenciát Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Parlamentjének elnöke nyitotta meg. Felszólaltak: Juhász Hajnalka a Magyarországi Igazságügyi Minisztérium kabinetfőnöke, Slobodan Vukčević a Szerb Köztársaság Külügyminisztériumának nagykövete, Tim Cartwright, az Európa Tanács belgrádi irodájának irodavezetője, Martín Guillermo Ramírez, az Európai Határrégiók Egyesületének (AEBR) főtitkára, Slaven Klobučar a Régiók Bizottsága EGTC Platformjának koordinátora, Abaffy Patrícia, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezető-helyettese, Yolanda Puiggrós Jiménez de Anta, a spanyolországi Roca Junyent jogász szakértője, Bara Zoltán a szlovákiai Pons Danubii EGTC igazgatója, Ana Nikolov, az AEBR Balkans igazgatónője és a CESCI Balkans tervezési igazgatója, Sanda Šimić a Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Minisztériumából, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának (CESCI) főtitkára , Ocskay Gyula és a CESCI Balkans igazgatója, Erős Ervin.

Az alprojekt eredményeinek összefoglalása

Az alprojekttel kapcsolatban kitűzött célok sikeresen megvalósultak. Elkészült a Madridi Keretegyezményt ratifikáló szerb jogszabályt feltáró, elemző tanulmány, megrendezésre került a nemzetközi konferencia, 144 résztvevővel és a konferencia témakörében legrelevánsabb előadókkal, felszólalókkal. Kidolgozásra került egy jogszabályjavaslat az EGTC-rendelet szerbiai adaptációja érdekében. Az EGTC-jogszabály-harmonizáció folyamata az illetékes szerb hatóságok bevonásával megkezdődött.

Az alprojekthez meghatározott indikátorok teljesülése

Indikátor megnevezése Előirányzat Teljesítés
 Szerb EGTC-s jogszabályi környezet elemzése  1 db 1 db 
 Megrendezett nemzetközi konferencia EGTC témában (Szerbiában)  1 db 1 db 
 Az EGTC-konferencia résztvevőinek száma  60 fő 144 fő 
 Jogszabályi javaslat  1 db 1 db

Az alprojekt folytatásának lehetőségei

Magyarországi székhellyel jött létre az Európai Unióban az első olyan társulás, amelyiknek harmadik állambeli entitás is tagja: a Tisza ETT. Ez azt is jelenti, hogy hét szomszédos ország közül mindössze Szerbia az egyetlen ma már, amely irányban ilyen társulások alapításához nem áll rendelkezésre a szükséges jogi háttér. Jóllehet Szerbia 2016 elején ratifikálta az ezt lehetővé tévő Madridi Keretegyezményt (az Európa Tanács tagállamai között az egyik utolsóként), de a végrehajtási szabályok megalkotása késik.

Az alprojekt elsődlegesen a szerbiai szükséges jogszabályi háttér kidolgozását volt hivatott elindítani. Lévén, hogy a jogszabályi javaslat elkészült, a továbbiakban a CESCI balkáni irodája folytatja az egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal; az Önkormányzatokért és Államvezetésért felelős Minisztériummal, az Európai Integrációért felelős Minisztériummal és a Külügyminisztériummal, annak érdekében, hogy a jogszabályi javaslat a végső egyeztetések után a szerb kormány elé kerüljön elfogadásra.  Ezt a folyamatot a kezdetektől fogva segíti az Európa Tanács és az ETT-kkel kapcsolatos magyar szakpolitikáért felelős Külgazdasági és Külügyminisztérium Határ Menti Gazdaságfejlesztési Főosztálya. A 2018-as év folyamán a CESCI Balkans külön hangsúlyt tervez fektetni a jogszabály-harmonizáció további lépéseire Szerbiában, illetve az EGTC előnyeinek népszerűsítésére. Ennek érdekében 2018-ban egy új kezdeményezést indít az Európa Tanáccsal karöltve, nevezetesen a Határon Átnyúló Vezető akadémiát polgármesterek számára (Leadership Academy for CBC).