A projekt eredményei európai kontextusban

Az Európai Unió történetének legkomolyabb válságidőszakát éli át, amely ráadásul alapjaiban kapcsolódik össze a határokon át történő szabad mozgás problematikájával. Nem mindegy, hogy ez a válság milyen megoldásokat fog felszínre hozni, s hogy ezek a megoldások inkább akadályozzák majd a szabad mozgást vagy segítik azt.

A válsággal párhuzamosan folyamatban van több olyan uniós szakpolitikai vita, amelyek szintén szorosan kapcsolódnak a jelen projekt tematikájához. Egyesületünk 2015 februárjában nyújtotta be a jelen projekt előzményének tekinthető pályázatát a DG Justice felhívására. A pályázat célja a közép-európai térségben egy átfogó vizsgálat elvégzése lett volna, a jogi-adminisztratív akadályok feltárásával és a nyugati jó gyakorlatok alapján megoldási javaslatok megfogalmazásával. A pályázati partnerségben a szomszédos országok kutató intézetein kívül a goriziai ISIG és a párizsi MOT is részt vett volna. A pályázat sikertelensége miatt fordultunk végül az Igazságügyi Minisztériumhoz egy hasonló javaslattal, ugyanis az akadálymentesítés (talán nem váratlanul) az uniós diskurzus központi témájává vált.

Egyrészt a Cross-border Review elnevezésű, Corina Creţu biztos asszony által elindított projekt irányította rá a figyelmet a jogi és adminisztratív problémák kezelésének szükségességére. A projekt 2015 nyarán indult. Első körben egy on-line kutatást végeztek el a megbízott szakértők, amelyen keresztül a helyi szereplők véleményét kérték az akadályokkal kapcsolatban. Több mint 600 válasz érkezett szerte az Unióból (Magyarországról 12). Ezek, valamint a 11 tanácsosi szeminárium inputjai alapján, illetve a szintén nyáron létrehozott szakértői munkacsoportban résztvevők visszajelzéseire alapozva kezdődött meg az esettanulmányokból építkező tanulmány összeállítása. Egyesületünk szakértőt is delegált a munkacsoportba, és területi adatok feldolgozásával kapcsolatban külön hozzászólást is készített. A Jogi akadálymentesítés című projekt eredményeit is meg szeretnénk osztani az uniós szakértőkkel. Ugyanakkor a Cross-border Review megvalósítása során mi is hozzájutottunk olyan információkhoz, amelyek a magyar Jogi akadálymentesítést segítették.

A két projekt összevetésekor érdemes megemlíteni, hogy az uniós projekt esetében eleve kijelölésre került nyolc ágazat, amelyekkel kapcsolatban az akadályok vizsgálata releváns lehet: ipar, munkaerőpiac, egészségügy, közlekedés, ICT, környezet és klímaváltozás, területi tervezés. A második szakértői workshopon, 2016 januárjában e nyolc téma közül választották ki a szakértők azt az ötöt, amelyekre a projekt hátralévő részében koncentráltak a megbízott szakemberek. A mi projektünk indításakor ilyen prekoncepcióval nem éltünk: mindenre kíváncsiak voltunk, ami a helyi szereplők számára problémát jelenthet. Ez egyrészt azzal is járt, hogy számos, más országok számára irreleváns akadállyal szembesültünk; másrészt az akadályok nem valamiféle világos rendezési elv szerint merültek fel, logikus rendben, hanem véletlenszerűen. Az interjúk és a jogszabályi vizsgálatok során ezért bizonyulhatott több felvetés is „fölöslegesnek”. Néhány probléma ettől függetlenül uniós érdeklődésre is számot tarthat, egyes esetekben erre javaslatot is tettünk.

Ezek:

  • uniós szintű diákigazolvány bevezetése,
  • uniós szintű betegség-nyilvántartó rendszer kialakítása,
  • EU-s működési engedélyek kiadása a mentőautókra,
  • uniós szabályozás a határon átnyúló rövid ellátási láncok kialakítása érdekében,
  • EU-s jogszabály a határ menti lovas turizmus élénkítése érdekében,
  • uniós megoldás kialakítása a harmadik országokból származó vámmentes termékek vámoltatási kötelezettségének eltörlésére,
  • a KEEP adatbázis továbbfejlesztése, valós idejű információk biztosítása érdekében.

A DG Regio által koordinált Cross-border Review mellett meg kell említeni a 2015-ös luxemburgi elnökség által kezdeményezett új jogi megoldással kapcsolatos fejleményeket. A luxemburgi elnökség javaslata egy olyan jogi eszköz (European Cross-Border Convention: ECBC) önkéntes alapú bevezetését célozza, amely egy adott határtérség ágazati problémájának megoldására területi kivételt hozna létre. Az adott szolgáltatás határon átnyúló biztosításához a két ország jogrendjétől független jogi keretrendszert hozna létre ideiglenes és területileg korlátozott jelleggel, ami lehetővé tenné, hogy a nemzeti jogszabályok által generált akadályokat meghaladó modellek szülessenek. Ilyen kivételes példaként tekintenek a Cerdanya kórházra, de egy határon át járó villamos esetében is számos olyan műszaki, pénzügyi és adminisztratív előírást kell figyelembe venni, amelyek visszatartják a kezdeményezőket a villamosvonal létrehozásától. Hiába volna meg tehát a szándék és az igény, hiába lehetne biztosítani a villamos rentábilis működését, a két szomszédos ország eltérő szabályozási környezetét olyan sok ponton kellene módosítani, ráadásul általános, nemzeti szinten, hogy a projekt nem fog megvalósulni. Az ECBC lehetővé tenné olyan kivételes jogi megoldások bevezetését, amelyek kizárólag az adott problémára adnának választ, az adott határtérségben.

Egyesületünk a kezdetektől részt vesz az ECBC előkészítését segítő munkacsoport munkájában.

A francia Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) az elmúlt években számos szakmai rendezvényen hívta fel a figyelmet a határ menti együttműködéseket és fejlesztéseket negatívan befolyásoló hiányosságokra a területi statisztikák terén. Az Eurostat csak a NUTS III. (esetenként csak a NUST II.) szintről gyűjt adatot, amelyek nem relevánsak a (főként a helyi és térségi szereplőket érintő) közvetlen határ menti beavatkozások szempontjából. Egyesületünk is csatlakozott ehhez a konzultációs folyamathoz, egy 2014. szeptemberi szeminárium megrendezésével. Várható, hogy az Európai Bizottság a témában kezdeményezni fogja a nemzeti statisztikai hivatalok együttműködését a kérdés rendezése érdekében.

Nem kizárólag az Európai Unió foglalkozik az akadályok témájával. Az Európa Tanács 2014-ben bízta meg a goriziai Nemzetközi Szociológia Intézete (ISIG) elnevezésű non-profit szervezetet, hogy tárja fel a leggyakoribb határ menti jogi-adminisztratív akadályokat Európában, keresse meg az akadályokra megoldást nyújtó legjobb gyakorlatokat, és egy folyamatosan fejleszthető portál segítségével tegye ezeket elérhetővé. A portál 2015-ben indult el, és adatbázisa folyamatosan bővül a felhasználók növekvő számának köszönhetően. A jelen projekt megvalósítása során az ISIG EDEN-portálja felbecsülhetetlen segítséget jelentett. Ezen kívül a MOT és az AEBR (Határrégiók Európai Egyesülete) szakmai dokumentumai voltak a segítségünkre. Az AEBR a projekt partnereként szakmai tanácsaival is támogatta a megvalósítást.

Ami az akadályokra adott válaszokat jelenti, esetről esetre más út lehet a járható. Az uniós jogharmonizációs folyamat néha meglepő eredményekre vezet, ugyanakkor a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása előtti akadályok felszámolása szempontjából látványos sikereket ért el a Közösség. A jelen projekt megvalósításakor is az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy számos esetben létezik megfelelő közösségi joganyag, csak annak alkalmazásával vannak problémák.

Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amikor célravezetőbb térségi szintű megoldást alkalmazni, amelyhez bilaterális megállapodásra lehet szükség. Ez akár kétoldalú intézményes együttműködéseket is napvilágra segíthet. A Jogi akadálymentesítés című projekt mindkét modellre szolgál példával.

A célunk az volt, hogy megindítsuk azt a folyamatot, amelynek során a természeténél fogva nemzetállami keretek között gondolkodó állami adminisztráció felismeri a határmentiséget mint kezelendő problémát, és kellő nyitottsággal közelít hozzá. Mivel akár uniós, akár bilaterális megoldást keresünk, az állami hatóságok pozitív hozzáállása nélkül nem lehetünk sikeresek.