Az Európai Unió történetének legkomolyabb válságidőszakát éli át, amely ráadásul alapjaiban kapcsolódik össze a határokon át történő szabad mozgás problematikájával. Nem mindegy, hogy ez a válság milyen megoldásokat fog felszínre hozni, s hogy ezek a megoldások inkább akadályozzák majd a szabad mozgást vagy segítik azt.
A válsággal párhuzamosan folyamatban van több olyan uniós szakpolitikai vita, amelyek szintén szorosan kapcsolódnak a jelen kezdeményezés tematikájához. Egyesületünk 2015 februárjában nyújtotta be első pályázatát a DG Justice felhívására. A pályázat célja a közép-európai térségben egy átfogó vizsgálat elvégzése lett volna, a jogi-adminisztratív akadályok feltárásával és a nyugati jó gyakorlatok alapján megoldási javaslatok megfogalmazásával. A pályázati partnerségben a szomszédos országok kutató intézetein kívül a goriziai ISIG és a párizsi MOT is részt vett volna. A pályázat sikertelensége miatt fordultunk végül az Igazságügyi Minisztériumhoz egy hasonló javaslattal, ugyanis az akadálymentesítés (talán nem váratlanul) az uniós diskurzus központi témájává vált.
Egyrészt a Cross-border Review elnevezésű, Corina Creţu biztos asszony által elindított projekt irányította rá a figyelmet a jogi és adminisztratív problémák kezelésének szükségességére. A projekt 2015 nyarán indult. Első körben egy on-line kérdőívezést végeztek el a megbízott szakértők, amelyen keresztül a helyi szereplők véleményét kérték az akadályokkal kapcsolatban. Több mint 600 válasz érkezett szerte az Unióból (Magyarországról 12). Ezek, valamint a 11 tanácsosi szeminárium inputjai alapján, illetve a szintén nyáron létrehozott szakértői munkacsoportban résztvevők visszajelzéseire alapozva kezdődött meg az esettanulmányokból építkező tanulmány összeállítása. Egyesületünk szakértőt is delegált a munkacsoportba, és a területi adatok feldolgozásával kapcsolatban külön hozzászólást is készített.
A DG Regio által koordinált Cross-border Review mellett meg kell említeni a 2015-ös luxemburgi elnökség által kezdeményezett új jogi megoldással kapcsolatos fejleményeket. A luxemburgi elnökség javaslata egy olyan jogi eszköz (European Cross-Border Convention: ECBC) önkéntes alapú bevezetését célozza, amely egy adott határtérség ágazati problémájának megoldására területi kivételt hozna létre. Az adott szolgáltatás határon átnyúló biztosításához az adott térségben lehetővé tenné a másik ország jogszabályainak alkalmazását, ideiglenes és területileg korlátozott jelleggel. Ilyen kivételes példaként tekintenek a Cerdanya kórházra, de egy határon át járó villamos esetében is számos olyan műszaki, pénzügyi és adminisztratív előírást kell figyelembe venni, amelyek visszatartják a kezdeményezőket a villamosvonal létrehozásától. Hiába volna meg tehát a szándék és az igény, hiába lehetne biztosítani a villamos rentábilis működését, a két szomszédos ország eltérő szabályozási környezetét olyan sok ponton kellene módosítani, ráadásul általános, nemzeti szinten, hogy a projekt nem fog megvalósulni. Az ECBC lehetővé tenné olyan kivételes jogi megoldások bevezetését, amelyek kizárólag az adott problémára adnának választ, az adott határtérségben. Egyesületünk a kezdetektől részt vesz az ECBC előkészítését segítő munkacsoport munkájában.
A francia Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) az elmúlt években számos szakmai rendezvényen hívta fel a figyelmet a határ menti együttműködéseket és fejlesztéseket negatívan befolyásoló hiányosságokra a területi statisztikák terén. Az Eurostat csak a NUTS III. (esetenként csak a NUTS II.) szintről gyűjt adatot, amelyek nem relevánsak a (főként a helyi és térségi szereplőket érintő) közvetlen határ menti beavatkozások szempontjából. Egyesületünk is csatlakozott ehhez a konzultációs folyamathoz, egy 2014. szeptemberi szeminárium megrendezésével. Az Európai Bizottság 2016-ban kezdeményezte a nemzeti statisztikai hivatalok együttműködését a kérdés rendezése érdekében. A PILOT-projektben 11 ország intézményei vettek részt, és a határ menti munkaerő-mobilitás mérésére vonatkozóan dolgoztak ki közös módszertant.
Nem kizárólag az Európai Unió foglalkozik az akadályok témájával. Az Európa Tanács 2014-ben bízta meg a goriziai Nemzetközi Szociológia Intézete (ISIG) elnevezésű non-profit szervezetet, hogy tárja fel a leggyakoribb határ menti jogi-adminisztratív akadályokat Európában, keresse meg az akadályokra megoldást nyújtó legjobb gyakorlatokat, és egy folyamatosan fejleszthető portál segítségével tegye ezeket elérhetővé. A portál 2015-ben indult el, és adatbázisa folyamatosan bővül a felhasználók növekvő számának köszönhetően.
2014-ben hozták létre az Északi Tanács tagállamai a Szabad Mozgás Tanácsát, amely a koppenhágai titkárság és szakértők segítségével minden évben kiválaszt 5 olyan akadályt, amelyek a tagállamok közötti szabad mozgást nehezítik, és amelyek felszámolását a tagállami kormányok egy 3 éves türelmi időt tiszteletben tartva megkísérlik. A titkárság folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a megtett lépéseket és a harmonizációs folyamat eredményeit.
Franciaországban a MOT kezdte el feldolgozni a meglévő akadályokat, elsőként egy parlamenti ad-hoc bizottság munkáját segítve, 2011-ben. Ezt követően egy folyamatosan bővülő információbázist hoztak létre a témában, majd 2017-ben kezdeményezték egy tárcaközi munkacsoport és egy országos szintű stakeholder-platform létrehozását, amelyen az akadályok és megoldások megosztására lesz lehetőség. (A MOT emellett meghatározó szerepet játszott a luxemburgi javaslat kidolgozásában is.)