1. mérföldkő

2015 szeptemberétől 2016 végéig tartott az a konzultációs folyamat, amelyet az Európai Bizottság (EB) regionális politikáért felelős biztosa, Corina Creţu indított, a Cross-Border Review projekt keretében. A konzultációs folyamat célja az volt, hogy minél átfogóbb képet kapjon az EU-s tagállamok belső határai mentén máig is meglévő jogi-adminisztratív akadályokról.
A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) fél évvel az uniós projekt indulása előtt nyújtott be pályázatot az EB Jogi Főigazgatóságára a közép-európai jogi akadályok számba vétele céljával, de a pályázat sikertelen volt. Az elutasítás nyomán kereste meg a CESCI az Igazságügyi Minisztériumot a projektötlettel. A párhuzamosan elinduló uniós konzultációval meglévő szinergiák felhasználásával, de saját módszertan és tematika alapján, a CESCI munkatársai az IM támogatásával 2016. február és szeptember között valósították meg a Jogi akadálymentesítés című projektet, amelynek célja a magyar határok mentén a hétköznapi életet és az együttműködést nehezítő jogi-adminisztratív akadályok beazonosítása volt. Ugyanakkor a CESCI projektje annyiban ment tovább az uniós kezdeményezésnél, hogy konkrét, esetenként szövegszerű javaslatokat fogalmazott meg ezeknek az akadályoknak a meghaladása érdekében.
Az első Jogi adálymentesítés projekt 2016 második felében eredményesen zárult, a CESCI munkatársai 39 jogi-adminisztratív természetű akadály hátterét tárták fel, és fogalmaztak meg a szükséges esetekben javaslatokat, európai jó példák alapján. A közel 600 oldalas dokumentáció négy területet (határ menti mobilitás, egészségügy, munkaerő-mobilitás és rövid ellátási láncok – helyi termékek) kiemelten kezelt, és két horizontális témát is érintett, amelyek az akadályok módszeres (nem alkalomszerű) kezelését segíthetik: az első az akadálymentesítés potenciális intézményi hátterét vázolta fel, a második pedig az információhiányok felszámolását irányozta elő.
Részben a Cross-Border Review-nak köszönhető, hogy a magyar projektnek nagyon pozitív fogadtatása lett uniós és szakmai körökben. Ez a kedvező fogadtatás is jelzi, hogy a téma aktuális, és érdemes vele tovább foglalkozni. Ugyanakkor a határtérségek lakossága, a határ menti települések sorsa szempontjából is fontos lehet, hogy a feltárt problémákra sikerüljön megoldást találni.