Helyi termék munkacsoporti találkozó 2. (2017. július 4.)

Emlékeztető a munkacsoporti találkozóról

Az összejövetel elején Hancsók Szabolcs köszöntötte a megjelenteket, majd Ocskay Gyula ismertette a jogi akadálymentesítési projektet, amelynek célja jogi és szakpolitikai megoldásokat javasolni a határok elválasztó hatásainak csökkentése és ezáltal a határtérségekben élők életminőségének javítása érdekében. Mint a találkozón elhangzott, számos kísérlet történt korábban a helyi termékek határ menti kereskedelmével kapcsolatos probléma kezelésére, mindeddig sikertelenül.

Ezt követően az alábbi témákat járták körül a résztvevők.

I. A találkozón megvitatott témák

Szabályozási környezet: probléma, hogy országonként eltérő a szabályozás a (kis)termelőkre vonatkozóan, a legtöbb országban a definíció is eltér, ezért célszerű kerülni a ’kistermelő’ elnevezés használatát, és inkább a ’termelő által a közvetlen végfelhasználónak történő értékesítés’-re koncentrálni. A szlovák vonatkozó jogszabályról pl. köztudott, hogy sokkal szigorúbb a magyarnál. Az országonként eltérő szabályozási háttér megnehezíti a harmonizációt, hiszen nem egy, hanem minimum 5 uniós tagállam szomszéddal kellene megtalálni a harmonizáció módját. A legegyszerűbb egy EU-szintű jogszabály megalkotása lenne. Ugyanakkor az EU-ban létezik egy Better Food képzési rendszer, amin belül a Flexibility képzésen kiderült, hogy a kistermelőkre vonatkozóan minden országban más elképzelés van érvényben.

Szabályozási rugalmasság: az elv alkalmazásának az alapja a helyi tradíció, a tradicionális alapanyagok és speciális előállítási eljárások megléte és tisztelete (kis mennyiségű értékesítés!). A helyi termékek határon át történő szállítása tulajdonképpen ezt az elvet kérdőjelezi meg. A helyi termékek értékesítésének alapja továbbá a vevői bizalom. Ezt ugyanakkor a határon átnyúló értékesítés se zárja ki.

Élelmiszer-biztonság: a kockázatot az jelenti, hogy nem ellenőrizhető a határon túlról érkező élelmiszer útja. Nem lehet biztosan tudni, hogy az adott termék valóban az azt árusító személy terméke-e. A szlovák termelőt az ottani hatóságok regisztrálják és ellenőrzik. Arra nincs mód, hogy egy külföldi termelőt magyar regiszterbe jegyezzenek be. Egymás adatbázisához kellene tudni hozzáférni. Meg kell tudni bizonyosodni arról, hogy az adott termelő jogosult-e árusítani, és hogy az adott termék nem káros-e az egészségre (nyomon követhetőség).

Egészséges élelmiszer: ezzel a témával kapcsolatban a közelmúltban egy munkacsoport állt fel a miniszter felkérése nyomán, de nem sikerült definiálni, mi tekinthető egészséges élelmiszernek. Ezért – bár az Alaptörvényben szerepel az egészséges élelmiszerhez való jog – nem célszerű erre hivatkozni. A hivatkozást gyengíti az is, hogy a XX. cikk által megemlített alapjogból nem vezethetőek le konkrét intézkedések. Óvatosságot követel a fogalom használata abból a szempontból is, hogy egészséges élelmiszer nem csak a kistermelő által házilag előállított termék lehet.

Területiség / területen kívüliség: az államhatár adminisztratív korlátja területi diszkriminációt hoz létre – ahogy minden nemzeti szintű jogszabály. A magyar Alaptörvény és számos más jogszabály (pl. állampolgársági törvény) ugyanakkor alkalmaz területen kívüli rendelkezéseket. A lehetséges megoldás viszont nem tartalmazhat nemzetiségi diszkriminációt, de a magyar állampolgárság se lehet kritérium. A helyi termelői piac szabályozását kellene módosítani, amihez az NGM is hozzá fog szólni.

Konkurencia: a határon túli árusok megjelenése konkurenciát jelent a hazai termelőknek. Tény, hogy számos helyi kistermelői piac alakult az utóbbi években, és sokuk esetében kevés az árus, és ezen a helyzeten javíthatna, ha bővülne a potenciális árusok köre. Ugyanakkor a viszonosság nélkül az egyoldalú magyar jogszabály-módosítás hátrányos helyzetbe hozhatja a magyar termelőket. Fontos aspektusa a kérdésnek, hogy az árusítás milyen rendszerességgel és milyen mennyiségben történik – elsősorban itt is a magyarországi termelők védelme miatt. A külföldi árusításra létezik példa: a Kislépték elnökségi tagjai közül valaki Ausztriában értékesít. Ha sor kerül magyarországi árusításra, az kizárólag a magyar termelőkével azonos feltételekkel történhet.

II. Javaslatok a továbblépés tekintetében

1)      A nem uniós tagállam szomszédokkal ne foglalkozzunk.

2)    A jogszabályvizsgálattal párhuzamosan végezzünk el egy kérdőíves kutatást a hazai termelők és fogyasztók körében, hogy miként viszonyulnának a javasolt derogációhoz. (A kérdőívre a Kislépték és a CESCI közösen tesz javaslatot, de mindenki véleményezheti.)

3) Ne a jogszabály-harmonizációt állítsuk a középpontba, hanem a magyar szabályozás módosítására törekedjünk, a legkisebb ellenállás felé közelítve. A magyar javaslat lehet a kiinduló pontja a szomszédos országokkal történő egyeztetéseknek, hogy a kölcsönösséget biztosítsuk.

4)   A javaslat csak a magyarországi, határ menti árusításra vonatkozzon, így km-távolsághoz köthető az engedély, ezzel is csökkentve a konkurenciát. Ehhez a kistermelői rendeletet nem kell módosítani.

Jelen voltak:

  • dr. Balázs Ágota Földművelésügyi Minisztérium
  • Deák Ferenc Földművelésügyi Minisztérium
  • dr. Hancsók Szabolcs Földművelésügyi Minisztérium
  • dr. Jankai Norbert CESCI
  • Kovács Szilvia Első Magyar Kert Szövetkezet (EMKSZ) és Kislépték Egyesület
  • Lantos Gergely Földművelésügyi Minisztérium
  • dr. Major Ágnes ügyvéd
  • dr. Matus László Földművelésügyi Minisztérium
  • Ocskay Gyula CESCI
  • Szabadkai Andrea Kislépték Egyesület
  • Székely Erika Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Szomi Edina Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A munkacsoporti találkozóhoz kapcsolódóan letölthető dokumentumok: