Emlékeztető a munkacsoporti találkozóról
Az összejövetel kezdetén dr. Hancsók Szabolcs köszöntötte a megjelenteket a helyszínt biztosító Földművelésügyi Minisztérium nevében, és elnézést kért, hogy el kell mennie. Ezt követően Ocskay Gyula mutatta be az elkészült tanulmányt, valamint a kérdőíves felmérés eredményeit.
A tanulmány eredményeivel kapcsolatban elhangzott észrevételek
ÁLTALÁNOS JELLEGŰ ÉSZREVÉTELEK
Minden tagállam saját hatáskörben állapítja meg, hogy mi a meghatározása a „helyi és marginális” előállításnak. Az élelmiszer-higiéniai szabályok mindenkire egyformán kötelezőek, itt nincs különbség, de a helyi termelői körülmények teljesen helyi hagyományokon alapulnak. Ez azt eredményezi, hogy nagyon nehéz lesz a harmonizáció a szomszédos országokkal, hiszen minden kormánnyal külön-külön megállapodásra lesz szükség.
Azonos feltételeket kell biztosítani a magyarországi kistermelőknek is a határ túloldalán. Viszont a termelési költségek nem egyformák a határ két oldalán. Miként lehet biztosítani, hogy a magyar kistermelők ne kerüljenek hátrányba?
Fontos, hogy ne keltse azt a benyomást a tanulmány, hogy mi nem tarjuk be az uniós szabályokat.
A kistermelői rendelet módisítása nincs tervbe véve. A helyi piacról szóló rendelet módosítását javasolják a tanulmány készítői.
KONKRÉT FELVETÉSEK
A módosítások jelentősége: bejelentett üzemek esetében nem merülnek fel azok a problémák, amelyek a kistermelők esetében. Van-e akkora gazdasági jelentősége a helyi termékek határ menti kereskedelmének, ami miatt megéri a jogszabályok rendkívül bonyolult módosítása?
Ellenőrzés nehézségei: a határon túli kis mennyiséget lehetetlen összevetni a magyarországi eladott mennyiséggel, mivel az adatbázisok nincsenek összekötve, és mindkét oldalon kellene ellenőrizni. Így viszont fennáll a veszélye a dömpingnek.
FELIR-azonosító: csak FELIR-azonosítóval lehet értékesíteni. Az élelmiszer-ellenőrzéseket ez alapján végzik, de a feketegazdaság elleni küzdelem is fontos szempont. Emiatt a vonatkozó szabályok módosítása nem lenne előnyös.
Bejelentési kötelezettség: a Magyarországra behozott élelmiszert be kell jelenteni, az első betárolási hely alapján, ami ebben az esetben a piac. A piacszervező felelős a bejelentésért; de a NÉBIH is őt fogja megbüntetni.
Szállító kiléte: a kistermelő webshopot (csomagküldő kereskedelem) nem üzemeltethet, ezt a törvény kizárja. A szállítás a vevő feladata lesz. A kistermelő hirdetheti magát, hogy jöjjenek hozzá vásárolni. Úgy tűnik, ez egyszerűbb volna, mivel így nem kell jogszabályt módosítani: nem a termelő szállítja át a határon az árut, hanem a vásárló – saját felelősségére.
Közvetlen ellátás kérdése: a szövetkezet maga lehet csak az értékesítő, tovább már nem adhatja, mert a 852-es rendelet csak a közvetlen értékesítésre vonatkozik.
Definíciós nehézségek: az összetett élelmiszerek esetében az összetevők meghatározásában is vannak különbségek az egyes országok között.
MEGOLDÁSI JAVASLATOK
- A 2/2010-es rendeletet lehetne módosítani könnyítésekkel: kis mennyiséget lehessen csak árusítani; a határon túli termelőnek be kell jelentkeznie on-line, vagy legyen neki is magyar kistermelői kártyája. Ehhez megfelelő megoldást jelenthetne a NAK által fejlesztés alatt álló chipkártyás rendszer, ami így akár telefonnal is lehetővé teszi az ellenőrzést.
- Ugyancsak a NAK egy digitális rendszerben köti össze a piacokat és a gazdálkodókat. Regisztrálják a termelőt, a termékköröket (esetleg a mennyiségeket is). Ezt a rendszert akár ki lehetne terjeszteni a határ menti túloldali termelőkre is.
- A helyi termelői piac rendeletét lehetne módosítani úgy, hogy az ottani szabályok szerinti „kistermelő” jöhessen át árusítani a magyar oldalra.
- Az elektronikus kereskedelmet újraszabályozza az Unió, ami fölül fog írni mindent, várhatóan a tanulmány által felvetett problémákat is megoldva.
A résztvevők kérésére a CESCI vállalta, hogy a tanulmányt word formátumban mindenki számára szerkeszthető formában elérhetővé teszi. Az észrevételek megtételére a határidő: november 10.
A kérdőívezéssel kapcsolatban elhangzott észrevételek
Egymásnak ellentmondó eredmények születtek: a konkurencia kizárását érintő két kérdésre adott termelői válaszok nem azonos eredményt hoztak. Vajon értették-e a kérdéseket?
Nagyon alacsony a válaszok száma (valószínűleg a nyári meghirdetés miatt is), ez alapján nem lehet valós képet alkotni a fogyasztók és a termelők véleményéről. A NAK felajánlotta, hogy a megyei irodahálózaton keresztül újraindítják a kérdőívezést. Azt kérték, hogy lehessen papír alapon is kitölteni, mivel sok kistermelő számára ez az egyszerűbb megoldás. A jelenlévők megállapodtak benne, hogy november 10-i határidővel meghosszabbítják a kérdőíves felmérést. Ehhez a CESCI újra megnyitja az on-line felületet is, a linket pedig mindenki megosztja a saját hálózatán belül. A CESCI vállalta a kézzel kitöltött kérdőívek digitalizálását.
Az eredményekről egy novemberi találkozón tájékoztatják a műhely szakértőit.
Jelen voltak:
- Deák Ferenc Földművelésügyi Minisztérium
- dr. Hancsók Szabolcs Földművelésügyi Minisztérium
- Horváth János Kislépték Egyesület
- Jakab Annamária Földművelésügyi Minisztérium
- dr. Jankai Norbert CESCI
- Kujáni Katalin Discovery Kutatási Ügynökség
- Lantos Gergely Földművelésügyi Minisztérium
- dr. Major Ágnes ügyvéd
- Ocskay Gyula CESCI
- Szabadkai Andrea Kislépték Egyesület
- Szalai Mihály Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Székely Erika Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Szomi Edina Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Tószegi Orsolya, Miniszterelnökség